Ansamblul Monumental A Mátyás Király emlékmű (Piața Unirii tér, Kolozsvár)

Ansamblul monumental Matei Corvin din Cluj-Napoca, situat în Piața Unirii, omagiază figura emblematică a regelui Matei Corvin și este un simbol al mândriei locale

Mátyás Király szobra, valójában az a szoborcsoport, amelynek központi alakja Hunyadi Mátyás király (1443-1490), a Piața Unirii téren – a középkori  Klausenburg – központi terén található, hozzávetőleg 500 méterre attól a háztól, ahol 1443-ban megszületett Hunyadi Mátyás, mint Hunyadi János (1407-1456) és Erzsébet fia, és aki Magyarország királyává vált. Ennek a szobornak a makettjével készítői: Fadrusz János és Pákey Lajos elnyerték a nagydíjat a Párizs Expoziţia Universală-n [Világkiállítás].

Hunyadi Mátyás négy korabeli vezető által van körülvéve: Magyar Balázs – az Fekete Sereg vezetője, Szapolyai István – a magyar állam második embere, Kinizsi Pál bán – Temes gróf, Báthory István Transilvania vajdája. Az emlékmű bronzból készült, és 1902-ben avatták fel. 1919-ben, Nicolae Iorga történész közbenjár annak érdekében, hogy ezt a szoborcsoportot eredeti helyén tartsák meg, ugyanakkor egy táblácskát helyeztek fel a talapzatra, amely a magyar király román eredetét is megemlítik.

Mátyás Király szobra, valójában az a szoborcsoport, amelynek központi alakja Hunyadi Mátyás király (1443-1490), a Piața Unirii téren – a középkori  Klausenburg – központi terén található, hozzávetőleg 500 méterre attól a háztól, ahol 1443-ban megszületett Hunyadi Mátyás, mint Hunyadi János (1407-1456) és Erzsébet fia, és aki Magyarország királyává vált. Ennek a szobornak a makettjével készítői: Fadrusz János és Pákey Lajos elnyerték a nagydíjat a Párizs Expoziţia Universală-n [Világkiállítás].

A Potaissa római erőd

Ruinele Castrului Roman Potaissa, cu ziduri din piatră parțial păstrate, înconjurate de iarbă, sub un cer senin.

Az erődítményt az V. Macedonica római légió építette, Potaiss-án, a mai Turda megyei jogú város mellett, azért, hogy megerősítsék a védőállást az észak-nyugati római Dacia ellen. A Dealul Cetăţii–n, ezen római tartományban a légió a leghosszabb ideig működő erődítményt építette meg.

Ennek négyzet alapja volt, kb. 400-500 méteres oldalfalakkal, több mint 20 hektár területen, körülbelül 5.000 katonának nyújtott menedéket. A habarcsból és kőből épített védőfalaknak a szélessége körülbelül 2 méter volt, amely előtt egy 12 méteres vizesárok volt. Az erődítményben található építmények közül a legfontosabb a parancsnokság épülete volt.

274-ben az V. Macedonica Légió, a többi római csapattal együtt elvonultak Dacia-ból. Az erődítményben több régi tárgyat fedtek fel (architektonikus tárgyakat, szobrokat, mozaikokat, kőfeliratokat, érméket, és kisebb tárgyakat) valamint egy gepida hercegnő sírját is.

Website: www.castrulpotaissa.ro

Liteni-i vár

Ruinele Cetății Liteni se înalță pe vârful dealului, înconjurate de verdeață, amintind de vremurile de glorie ale Transilvaniei

Liteni-i vár (Géczy vár, Liteni vára) egy középkori vár, amely dél-nyugati irányban 3 km-re helyezkedik el Liteni falutól a Jára völgye feletti sziklán. 1324-ben említik először létét a „Castrum Leta” elnevezés alatt. Királyi várként szerepelt, amelynek fontos katonai szerepe volt a régióban. Az építménynek elliptikus formája van, méretei 22m, illetve 57 m. A várba való bejutás egy tornyon keresztül történt, amikor is egy olyan terembe lehetett bejutni, amelynek falai csipkézetek és lőrésekkel voltak ellátva.

A várnak sok gazdája volt, amelyek közül a fontosabbak Luxemburgi Zsigmond, Kán László és Hunyadi János. Az 1562-es évben, egy ostrom ideje alatt a puskaporlerakat – amely a vár alagsorában volt – felrobbanása következtében komolyan megsérült. 1569-ben a szomszédságban levő, a várhoz tartozó romok és erdők Géczy Jánosnak lettek adományozva, aki a várat újra lakhatóvá tette. Géczy János leszármazottai egészen a XVII. század második feléig éltek itt és ebből az időszakból maradt fent a Géczy vár név is.

A várat a XVIII. század elején, a II. Rákóczy Ferenc fejedelem által vezetett kuruc felszabadítási harcok (1703-1711) ideje alatt lerombolták.

Napjainkban csak a várromok maradtak fenn, ezeket akármikor meg lehet látogatni, mivel nincs elkerítve.

Gherla vára

A reneszánsz stílusban épített Cetatatea Gherla (Martinuzzi Vár), a Someşul Mic jobb oldalán helyezkedik el, Szamosújvár megyei jogú városban. A legelső hiteles dokumentumok 1540-ből valóak, amelyek szerint Martinuzzi György Oradea-i püspök, Transilvania kincstartója rendelte el a megépítését.

A várat Domenico da Bologna műépítész tervei szerint húzták fel, négyszögű sarki védőbástyákkal, az épületet vastag falak és egy vizesárok veszi körül, a várból való ki- és bejárat egy függőhíd által valósult meg, de földalatti megközelítő alagutak is voltak.

Az idők folyamán a várat több nemes család is birtokolta, beleértve Transilvania fejedelmeit is, Báthory Zsigmond–ot és Rákóczi Györgyöt is. Mivel már nem volt stratégiai jelentősége, II. József király a Gherla-i várat Transilvania központi börtönévé alakította át. 1913-ban a börtönt kiskorúakbűnmegelőző vizsgálati börtönévé alakították át, ahol a gyerekek különböző mesterségeket tanulmányozhattak.

A kommunizmus ideje alatt a Gherla-i börtön két különböző periódust ismert meg: 1945 és 1964 között–politikai börtön, valamint 1964 és 1989 között – fogház köztörvényes bűnözök részére. 1989 után a Gherla-i börtön, amely egyike a legrégebbi romániai börtönöknek, maximális biztonságú fogházzá alakult át.

Dăbâca Vára

Cetatea Dăbâca în ruine, ascunsă printre dealurile verzi și cerul senin, evocă trecutul istoric al zonei.

Dăbâca vára a Lóna völgye felső teraszán, a Dealul Cetăţii-n [Vár Dombja] áll. A régészeti kutatásoknak megfelelően ez több, rövid időn belüli szakaszban volt megépítve és felfejlődött a kollektív erődítmény státuszból a Dăbâca grófi székhellyé, ez a tényt írásban lett foglalva 1164-ben.

Az építmény háromszög alakú volt, egyik csúcsa észak fele lévén irányítva. Eredetileg a dél-nyugati oldalán több halom föld is és védelmi árkok voltak, a másik oldalakon pedig palánkvárak voltak. Ezek a palánkvárak tönkre lettek téve a XI. században, a kun és besenyő törzsek közötti konfliktusok következtében. A későbbiekben a földhalmok kiegészítőleg lettek felemelve, a palánkvár rendszer pedig újra meg lett építve és komplexebb módon lett újragondolva. A várban az északi, valamint a dél-nyugati oldalon levő két kapun keresztül lehet bejutni, mindegyike kapu egy-egy toronnyal van ellátva. A XII. század végén a palánkvárat toronnyal ellátott kőfallal és egy öregtoronnyalcserélték ki.

A várat a tatár pusztítás 1241-1242 – alatt tarolták le. Újraépítették, de nem sikerült, hogy visszanyerje eredeti fontosságát, az ő szerepét a Gherla-i Martinuzzi vár vette át. Jelenleg a vár romjai, maradványai részlegesen földdel vannak befedve. A várat meg lehet látogatni, mivel nincs bekerítve.

A Bologa-i vár

A Vlădeasa hegyalján elhelyezkedő Cetatea Bologa [Sebesvári Vár], a középkori Transilvania egyik legfontosabb erődítménye volt. A legelső hiteles Cetatea Bologa-ról szóló dokumentum 1304-ből való, amely Seuswar megnevezéssel említi meg, ez a megnevezés a későbbi megjegyzésekben is megtartott.

A Bologa-i várat egészen a XVIII. századig megszakítás nélkül folyamatosan használták, számos változtatáson és bővítésen esett át. Ez legfőképpen a kör alakú öregtorony által figyelhető meg, amely az Transilvania-ban megőrzött ilyen típusú tornyok egyike.

1399-ben Luxemburgi Zsigmond király a törökök elleni harcokban való részvételéért oda adományozta a várat Mircea cel Bătrân román vajdának. A vár fontossága a XVII. században – a törökök Oradea-nak a meghódítása után – megemelkedett, mivel a Bologa-i vár helyőrsége megakadályozta a török hadsereg bevonulását a Crişul Repede hegyszoroson keresztül. A XVIII. század elején, a II. Rákoczi Ferenc fejedelem által vezetett szabadságharc ideje alatt a magyarországi Habsburg uradalom ellen, a szabadságharcot támogató labancok a várat felrobbantották azért, hogy ez ne kerüljön a kurucuk keze alá. A XX. század közepén a torony elveszítette a tetejét, amely az utolsó fából készült elem volt.

A várat meg lehet látogatni, mivel nincs bekerítve.

Website: www.facebook.com/CetateaBologa

A Cetăţuia, Kolozsvár

Cetățuie Cluj, un simbol al orașului, păstrează amintirea trecutului și oferă o priveliște impresionantă

A Cetăţuia az első vauban típusú, csillag alakú erődítmény Transilvania-ból. A vár belterében többfajta adminisztratív épület volt, egy helyőrség és egy fegyverlerakat. Körül volt véve bástyákkal és egy földhalommal.

1715 és 1735 közt elkezdték megépíteni a várat, amely Someş bal oldalán található dombon van elhelyezve. A vár tervrajzát Giovanni Morando Visconti műépítész által lett elkészítve, ő volt az, aki az Alba-Iulia-i erődítmény tervrajzát is elkészítette.

Az erődítményt megépítésének fő célja az volt, hogy biztosítsa Kolozsvár város feletti hatalmat azután, hogy Transilvania osztrák hatalom alá került, de sok alkalommal használták úgy, mint börtönt, főleg az 1848-as Forradalom ideje alatt. Itt volt bebörtönözve és kivégezve a híres Stephan Ludwig Roth szász pap, aki a Forradalom egyik hőse volt.

Jelenleg a vár helyett egy park van, az erődítményből csak három épület maradt fent. 1997-ben, ugyancsak a Fellegvár dombján egy keresztet emeltek fel a haza hőseinek szentelve.

A Bastionul Croitorilor Cluj-Napoca

Statuia lui Baba Novac din Cluj-Napoca, situată lângă Bastionul Croitorilor, onorează memoria bravului comandant al lui Mihai Viteazul.

A Bastionul Croitorilor [Szabók Bástyája] vagy Turnul Croitorilor [Szabók Tornya] annak a városnak a második fal- és erősítésrendszerének a része, amelyet a XV. századtól kezdve építettek meg egészen a XVII. századik.  Az első írásos emlék a XV. századból, Hunyadi Mátyás, Ungaria királya idejéből való. 

Ez a torony a szabók céhéről kapta nevét, akinek kötelessége volt, hogy karbantartsa és őrizze azon ponton a várost. Ez az egyedüli bástyája a várnak, amely teljességében megmaradt.

Az idők folyamán a Torony többször is tönkre lett téve. A jelenlegi alakja az 1709-1711-as nagy újraépítés – az osztrákok végezték el ezt, amikor is több mint 150 tele szekér követ hoztak – után maradt fenn. A Tornyot még az 1956-1957-os időszakban is restaurálták, amikor Kolozsvár város egy történelmi múzeumának a megnyitását szerették volna elérni, ám az akkori kommunista hatóságok ellenezték ezt.  

Nemrég restaurálva, a Torony egy új rendeltetést kapott: „Centrul de Cultură Urbană” [„A Városi Kultúra Központja”], amely egy irodalmi kávéházat, egy konferencia termet és kiállító termeket foglal magába.

Website: facebook.com/bastioncluj

Akadémiai Kollégium – Egyetemiek Háza

Casa Universitarilor Cluj, o clădire cu arcade albe și detalii arhitecturale clasice, situată în apropierea unei alte clădiri istorice.

Akadémiai Kollégium székhelyét a Transilvania-ban-ben megtalálható legrégibb színházi épület alapzatára lett felépítve. Az 1930-as években az eredeti épület nagyon nagyfokú rongálódási folyamatnak volt tárgya, ennek okáért elrendelték az épület lerombolását és helyettesítését egy újabbal, amely különböző akadémiai tevékenységeknek lesz szentelve. Az 1934-1937-es években épült meg, a felavatásakor jelen volt II. Károly is.

A Palatul Elian [Elian Palota]

Palatul Elian Cluj, o clădire istorică galbenă cu detalii arhitecturale ornamentate și turn central, situată la colțul unei străzi.

Viktor Elian a Kolozsvár híres borkereskedők egyike volt. 1891-ben elhatározta, hogy felemeli ezt a palotát, mely épületet napjainkban a Palatul Elian-nak [Elian Palota] ismerik. 

Az épület, amely a strada Horea utcán található, a Someş egyik oldalát védi, reneszánsz és barokk jellegű elemek kombinációjaként ábrázolódik.