România [Románia] nemzeti költőjének szentelt szobor 1976-ban lett elkészítve és elhelyezve a Teatrul Național Cluj-Napoca-i [KolozsváriNemzeti Színház] elé. Az emlékmű Ovidiu Maitec szobrász alkotása és tíz évvel korábban jött létre, mint ahogyan a mellette elhelyezkedő Lucian Balga szobor leleplezése. A két szobor közrefogja a színház lépcsőit. Mihai Eminescu (1850-1889) személyisége komplex volt, ez kiderül verseiből, prózájából, drámáiból és újságírásából.
1892-ben az Transilvania-i románok legfőbb személyiségei egy, a Viena-i királyi udvarnak címzett emlékiratot fogalmazott meg, amelyben a román etnikum Transilvania-i helyzete ellen tüntetnek, etnikum amely a lakosság többségi részét képezte, kérelmezvén a nekik járó jogok betartását. 1892-ben egy román küldöttség megpróbálta átadni ezen emlékiratot Ferenc József királynak, de a király nem fogadta őket.
1894-ben az emlékirat készítői ellen Kolozsvár egy pert indítottak, a per a Reduta teremben zajlott le, amely a jelenlegi Erdélyi Néprajzi Múzeum székhelye épületében helyezkedik el. Az ítélet által börtönbüntetésre lettek ítélve és a Román Nemzeti Párt tevékenységét betiltották. I Hohenzollern-Sigmaringen román király diplomáciai beavatkozása révén az elítéltek kegyelmet kaptak a hatóságoktól.
Ezen esemény 100 éves évfordulójára, 1994-ben, a helyi hatóságok úgy döntöttek, hogy a város központjába, a Piaţa Unirii térre, az bld. Eroilor sugárút kezdetén egy szobrot állítanak azok emlékére, akik azon időkben a román közösséget képviselték. A szobor Eugen Paul szobrászművész alkotása, körülbelül 18 méter magas, és a talapzatán a Ioan Raţiu következő szavai vannak: „Existenţa unui popor nu se discută, se afirmă!” [Egy nép létezését nem vitatják, hanem kijelentik!]
A Karolina – Oszlop, amely a Piața Muzeului téren található 1831-ben lett elkészítve Topler Imre ügyész pénzügyi támogatásával. Az oszlopot az osztrák birodalmi császári család, I. Ferenc király és felesége, Karolina Auguszta királyné 1817 Kolozsvár látogatásának emlékére állították. Az oszlop 10 m magas, oldallapjain olyan domborművek találhatók, amelyek Kolozsvár címerét, egy latin feliratot, a császári család Kolozsvár történő bejövetelét és a különböző intézményeknél véghezvitt látogatást ábrázolja. Ezeket a domborműveket Iosef Klieber, egy Bécs szobrász készítette el.
Látni lehet azt az angyalt, aki a császárportrékat egy babérkoszorúba foglalva tartja és a négy kősast, akik öntöttvas babért fognak csőrükben, ezeket a Kolozsvár Anton Csuros Csűrös Antal és Nagy Sámuel kőfaragómesterek készítették el. Az oszlop eredeti helye a város Nagy Tér volt, jelenleg a Piaţă Unirii tér, 1898-tól az emlékmű arra a helyre került, ahol napjainkban is megtalálható.
Cím: Principală utca, 4, Ciucea, jud. Cluj
Telefon: (004) 0264-259.003
E-mail: [email protected]
Web: www.muzeuloctaviangoga.ro
Restaurálás miatt zárva.
A Octavian Goga Emlékház 1967-ben alapították annak következményeként, hogy a költő özvegye, Veturia Goga, adományt adott az államnak. Az intézmény vagyona több mint 14.000 darabot tartalmaz, amelyek gyűjteményekben vannak szervezve, ki vannak állítva vagy pedig a múzeum komplex termeiben vannak tárolva.
A múzeum dokumentumokon, könyveken és fényképeken, de főleg a költő tulajdonában levő számos kiállított személyes tárgyon keresztül, mint például: egy XVIII. századi komód, egy firenzei láda, amelyet a XVI. századi Transilvania-ban készítettek, két Codoba-i bőrrel bevont magastámlájú szék, amelyek keltezése a XVII. században nyúlik vissza, valamint a Bidermayer fotelek és heverő, feleleveníti a nagy költő életét és tevékenységét.
1938-1958 között, Veturia Goga, a költő özvegye erőfeszítésének következtében elkészült a G.M. Cantacuzino által tervezett síremlék, a „Mauzóleum”, ahol a nemzeti költő és felesége földi maradványai pihennek.
A Lupa Capitolina szobor, amelyet még a Az Anyafarkas Szobra is neveznek, a Róma-i Lupa Capitolina szobor másolata. 1921-ben az olasz állam az Anyafarkas Romulus-val és Rémus-val – Róma mitológiai alapítói – szobor két másolatot adományoz, egyik közülük Kolozsvár kerül. Ez a Piaţa Unirii térre lett helyezve, Mátyás Király elé. A második Bécs döntés után, amikor Kolozsvár horthysta adminisztráció alá került, a szobor Nagyszeben lett elhelyezve.
A második világháború után a szobor visszakerült Kolozsvár és 1967-ben, Constantin Daicoviciu professzor javaslatára a Universitatea „Babeş-Bolyai” Egyetem központi székhelye elé lett helyezve, 1973-tól pedig visszakerült a Piaţa Unirii térre. 1994-ben, annak érdekében, hogy restaurálják átvette a Erdélyi Nemzeti Történelmi Múzeum, napjainkban pedig a Bulevardul Eroilor sugárúton van elhelyezve. A szobor bronzból készült, a talapzatán pedig latin nyelvű felirat van: „Alla Citta de Clvj, Roma madre, MCMXXI”.
A szerb eredetű Baba Novac Mihai Viteazul egyik fő kapitánya volt, aki a román vajda szolgálatában levő szerb katonaosztagot vezényelte. Miután Mihai Viteazul-t a Miroszlói csatában legyőzték (1600. szeptember 18.), ezt a kapitányt is elfogták és halálra ítélték égetés által.
A karóba húzott testét közszemlére kitettét a vár fala mellé arra a helyre, ahol napjainkban a Szabók Bástyája áll. A Magyargoroszló csata után (1601. augusztus 3.) Mihai Viteazul egy zászlót tűz ki kapitánya tiszteletére. 1936-ban erre a helyre egy útszéli feszület van helyezve, 1975-től pedig a felállítási színhelyen az a mű – Baba Novac szobra – található, amelyet Virgil Fulicea készített.
A XVIII. században, a Romával Egyesült Román Egyház egy felvilágosodási mozgalmat támogat Transilvania-ban, amelyet a történelem a Erdélyi Iskola néven ismer. Ezen mozgalom legfőbb kezdeményezői Samuil Micu, Gheorghe Şincai és Petru Maior voltak. Ők tartották fenn a román nép latin, valamint a román nyelv latin eredetét is. Hasonlóképen sikerült bevezetniük a latin ábécét is a cirill írás helyett.
Tiszteletükre, 1973-tól kezdődően, a „Babeş-Bolyai” Egyetem központi, Mihai Kogălniceanu utcai székhelyének épülete előtt egy szobrot emeltek, amely ezen három személyiséget jeleníti meg. Ez Romulus Ladea szobrászművész alkotása, egy bronzból készült szobor, egy travertinnel burkolt kőalapzaton helyezkedik el és ez a három személyiség majdnem természetes méretében jelenítődnek meg.
Szent-György szobra a strada M. Kogălniceanu utcán, a Református Templom előtt van elhelyezve. Ez egy értékes lovasszobra Kolozsvár, amely Szent-György ábrázolja, amikor megöli a sárkányt. Ez a szobor hasonmása egy Prága szobornak, amelyez a két Kolozsvár testvér Márton és György készített el 1373-ban IV. Károly megrendelésére.
A talapzaton levő felirat latin nyelven van: A.D. MCCCLXXIII HOC OPUS IMAGIS S. GEORGII PER MARTINUM ET GEORGIUM DE CLUSSENBERCH CONFLATUM EST, amely hozzávetőleges fordításban „Az Úr Éve 1373. Ez a mű Szent-György-t ábrázolja és Clussenberchi Márton és György által van elkészítve.“
A lovasszobor Kolozsvár városának központjába van elhelyezve, azon a téren, amely a nevét is viseli. Mihai Viteazul 1593 és 1601 között uralkodott és az a vajda, akinek első alkalommal sikerült politikailag egyesítenie a három román fejedelemséget: Havasalföldet, Moldvát és Erdély. Az uralkodó utolsó pillanatai Kolozsvár kötődnek, mivel az uralkodót Aranyosgyéres meg gyilkolták.
A szobrot Marius Butunoiu szobrászművész készítette, aki ezen projektet Gyulafehérvár elhelyezésre kivitelezte, később viszont a szobornak ezt a helyet választották. A szobrot féldomborművek díszítik, amelyek az uralkodó harcait mutatják be az Török Birodalom szemben és ugyanakkor bemutatja az új állam három címerének egyesített heraldikai díszítését.
A talapzaton a következő szöveg látható: „Mihai Viteazul – 1593-1601, Domnul Ţării Româneşti, Ardealului şi a toată Ţara Moldovei.” [Mihai Viteazul – 1593-1601, Havasalföld, Erdély és a teljes Moldva Uralkodója].
Avram Iancu (1824-1872) a Transilvania-i 1848-as román forradalom vezetője volt, sikerült ellenállnia Kossuth Lajos magyar vezér által irányított forradalmár csapatok támadásainak.
1995-ben Ilie Berindei szobrászművész alkotása, amely Avram Iancu-t jeleníti meg, az Ortodox Katedrális és a Nemzeti Színház, valamint az Román Opera, Kolozsvár közötti térre lett elhelyezve. A szobor bronzból készült, amelyet egy szökőkút közepére emeltek fel, talapzata kőtömbökből áll. Ezen kőtömböket három, a Munţii Apuseni-ből [Nyugati Érchegység] származó női kürtös együttese támassza alá. Azon a vidéken a kürt egy népszerű eszközt arra, hogy a közösség többi tagjaival kommunikáljanak.
