Skip to content

A „Nagyboldogasszony” kolostor Mikola

Mikola dombvidékén, hozzávetőleg 7 km-re Gherla-tól [Szamosújvár] kifejlődött egy kolostor, amelyik egyik legfontosabbá vált az Transilvania-i [Erdély] vallásos életben.

Az 1699-es év egy csodás tünemény által lett megjelölve: a Szűzanya szentképe, amelyet az Iclod-i Luca festett elkezdett könnyezni 1699. február 15. és 1699. március 12. között. Napjainkban minden év augusztus 15-én a legnagyobb búcsújárást szervezik Transilvania-ban [Erdély] a „Nagyboldogasszony” ünneppel együtt, akinek szentelték a templomot.

Mikola kolostor környékén egy ikonográfiai központ fejlődik ki (üvegfestés), amelynek a technikáját Boemiaból, Ausztriából és Bavariaból importálták. A Mikolai Iskola és a Nyugat Európai Iskola közötti különbség a stilisztikai elemekből állt – a legtöbb szerző ismeretlen volt, falusi környezetből származtak, és a művészetük tárgya kizárólagosan vallásos volt.   

Az első írásos emlék rámutat egy fatemplom létére, amely máramarosi stílusban készült, és a „Szent Háromságnak” volt felajánlva, ezt azonban egy 1973-as tűzvész elpusztított, ezért ki lett cserélve egy XVII. századi fatemplommal.

Az első kőtemplom 1875-1879-1905 közt épül meg, ez egy nagy épület és két tornya volt a pronaos felett. Az ikonosztáz, amelynek a központjában az csodatevő Szűz Mária van, hársba van faragva.

Jelenleg, a fatemplom és kőtemplom mellett egy mellett brâncovenesc stílusút is felépítettek és egy építészeti csoportot is, annak érdekébe, hogy patrisztice tanulmányok központjává és olyan műhellyé váljék, ahol folytatni lehet a mikolai iskola hagyományát – az üvegre festést.

A mikolai kolostornak van egy múzeuma is, amely gazdag kollekciója van Mikolai, Făgăraş-i [Fogaras], Scheii Braşovului-i üvegre festett szentképekkel, valamint máramarosi és szamosvölgyi fa szentképekkel, amelyek a XVI-XVIII. századból valók. Ugyanakkor a múzeumnak még van egy templomi könyvkollekciója, fa- és gyökérfaragásai, kerámiák, szőttesek és törölközök.

Website: www.manastireanicula.ro